Állóeszköz: a vagyonértékelés egyik lehetséges tárgya az állóeszköz. Ebbe a körbe tartoznak a telkek, a földterületek, az épületek, az építmények, ipari ingatlanok, raktárak, üzemek, gépek, berendezések és a járművek.

Amortizáció: számviteli szakkifejezés, amely az állóeszközök ipari ingatlanok, gépek eszközök értékcsökkenését fejezi ki, a számviteli, könyvviteli szabályoknak megfelelően. A vagyonértékelésben ennek megfelelője az avulás.

Avulás: a vagyonértékelésben használatos, az állóeszközök ipari ingatlanok, gépek és berendezések halmozott, pénzben vagy százalékban kifejezett értékcsökkenését jelenti. Az avulás oka az idő múlása miatti kopás, elhasználódás, értékvesztés. Nem kizárólag műszaki, hanem gazdasági, erkölcsi és piaci tényezők is kiváltják az avulást. Az avulásnak több fajtája ismert ipari ingatlanok esetében, amelyet az alábbiakban részletezünk:
Fizikai avulás az ipari ingatlan fizikai kopását és elhasználódását jelenti. Az ipari ingatlan életkora és az adott típusú ingatlanra jellemző gazdaságos élettartam arányával (hányadosával) mérhető.
Szerkezeti avulás  azt jelenti, hogy az ipari ingatlan létrehozását követően megváltoznak az adott iparág igényei, az újonnan épített ipari ingatlanokon alkalmazott szerkezeti megoldások, ezért a korábban épített ipari ingatlanok fokozatosan elavulttá válnak.
Környezeti vagy gazdasági avulás az ipari ingatlan környezetének megváltozását, vagy akár az adott iparág teljes átalakulását vagy eltűnését is jelentheti. Ez mind a lehetséges bérleti díjakra, mint a használhatóságra, döntő hatással van.

Beépített térfogat: az épület vagy ipari ingatlan külső határoló felületei által bezárt térfogat, melynek alsó határoló síkja a pincei, alagsori vagy földszinti padlószint. Építési költség meghatározásához, forgalmi értékeléshez alkalmazható.

Beépítettségi százalék: telkekre jellemző mérőszám. Az ipari ingatlan földszinti bruttó alapterületének az összegének és a telek területének a hányadosa.

Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része.

Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze.

Belmagasság: ipari ingatlanok különösen raktárak fontos jellemzője a belmagasság, amely a padló és mennyezet legalsó pontja közötti legkisebb  távolság.

Belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően az elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része.

Bérbe adható terület: más iránymutatás hiányában a bérlő által kizárólagosan használt területek nettó területe veendő számításba. A hozadéki értékelés során, mint a bérleti díjbevétel és az üzemeltetési költség vetítési alapja alkalmazandó.

Bérleti jogviszony megszűnés: a bérlet megszűnése után a bérlő köteles a bérleményt az ipari ingatlan, tulajdonosának, üzemeltetőjének visszaadni. Állag veszélyeztetése nélkül a bérlő magával viheti mindazt, amit a saját költségén a bérleménybe beszerelt.

Bruttó alapterület: az épület által a telekből lefedett terület. Beépíthetőségi mutató meghatározásához alkalmazandó.

Bruttó összes terület: az épület szintenként meghatározott területeinek összege, a külső körítőfalak külső síkján mérve, minden építményszintre összegezve. Az építési költség meghatározásához alkalmazandó elsősorban.

Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról, gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.

Építési terület: telek vagy telkek csoportja, amely építmények elhelyezésére szolgál.

Építmény: rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

Épület I: olyan ingatlan-felépítmény, amelyet mesterségesen hoztak létre, és huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas. Ilyenek különösképpen a lakó-, üzleti- és irodaépületek, a raktárak és csarnokok.

Épület II: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés – jellemzően tartózkodás – céljából.

Értékelési szakvélemény: a vagyonértékelő, munkájának eredményét szakvéleménybe, más néven Értékelési Szakvéleménybe foglalja. Ennek az értékelt vagyontárgytól függően vannak különleges, és vannak állandó tartalmi elemei. Ilyen állandó tartalmi elemek a következők: – A megbízás körülményeinek ismertetése, – A felhasznált információk és forrásuk, – Az értékelt vagyontárgy bemutatása, – A piaci környezet bemutatása, – Az alkalmazott módszer bemutatása, – Az értékelés fordulónapja, – A vagyonértékelő jogosultságának igazolása.

Értékmódosító tényező: forgalmi érték megállapítása során az összehasonlító adatokból indulnak ki. A vizsgált állóeszköz az összehasonlítás bázisától egyes tulajdonságaiban szükségszerűen eltér. Azok a tulajdonságok, amelyek az érték alakulását lényegesen befolyásolják, az értékmódosító tényezők.

Forgalmi értékelés: állóeszközök értékének megállapítására használatos, mindennapos ügyeltekben a leginkább ajánlható módszer. Alapelve az összehasonlítás, azaz az eddigi, hasonló és megtörtént ügyletek, adásvételek során kialakult árakat kell összehasonlítani, és ezekből következtetni a vizsgált eszköz értékére, figyelembe véve az értékmódosító tényezőket.

Földterület: az ingatlan természetes összetevője. Általánosítóbb megnevezés, mint a telek.

Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet.

Infrastruktúra: az infrastruktúra szintje, állapota az ingatlanok értékének fontos befolyásolója. Beszélhetünk szűk értelemben vett (közművek, utak) és tágabb értelemben vett infrastruktúráról, ez utóbbi az ellátottságot, a beszerzési, közlekedési, tényezőket is magában foglalja.

Ingatlan fogalma I.: ingatlan a föld szárazföldi felszínének körülhatárolt, más ingatlanoktól elkülönített része, továbbá az önálló rendeltetésű és önálló forgalmú építmény vagy építményrész.

Ingatlan fogalma II.: az ingatlan fogalma alatt a földfelszín egy meghatározott, rendszerint az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként kezelt részletét értjük, annak minden alkotórészével és tartozékával (gyümölcsével) együtt, és minden olyan körülményt, amely ennek jelenlegi vagy jövőbeni sorsára kihatással lehet. Ez hétköznapi értelmezésben a földet, az azon lévő felépítményt és mindezek jogi környezetét jelenti.

Ingatlan fogalma III.: az ingatlan a földterület + felépítmény + jogi adottságok együttese.

Ingatlan piac: az ingatlanpiac az a piac, ahol az ingatlanokat, illetve az ahhoz kapcsolódó jogokat adják-veszik. Az ingatlanpiac tehát a földterület + felépítmény + jogi adottságok együttesének piaca.

Ingatlan-értékelés: a vagyonértékelés egy részterülete. Az erre vonatkozó jogosultságot jogszabály határozza meg.

Ipari park: az ipari parkok olyan telepszerűen létesített ipari és szolgáltató létesítmények, amely főként kis- és középvállalkozások számára, a kor színvonalán képes biztosítani a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. A park körülhatárolt működéséről gazdasági társaság gondoskodik.

Kamionozhatóság: az ipari ingatlan kamionnal közvetlenül megközelíthető, így az épületen kívül az áru rakodásához nem szükséges külön szállítóeszköz.

Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mező-gazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

Minimum bérleti idő: minimum bérleti időtartamként 1-5 éves időszakot jelölnek meg az ipari ingatlanok, telephelyek, raktárak, csarnokok, műhelyek tulajdonosai, üzemeltetői. 1 évnél rövidebb, vagy határozatlan időre ritkán kötnek bérleti szerződést az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely tulajdonosok, üzemeltetők. Több éves bérleti idő esetén számíthatnak a bérlők kedvezőbb kondíciókra.  Általában az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely tulajdonosok, üzemeltetők az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely bérleti díját a KSH által közzétett inflációs ráta alapján módosítják évente egyszer, előre rögzített időpontban.

Minimum bérelhető terület: minimum bérelhető terület ipari ingatlanonként változó. Raktárak, műhelyek bérlése esetén általában 50 nm, csarnokoknál, telephelyeknél akár több száz-ezer nm bérlésére van lehetőség.

Nettó alapterület: az épület helyiségeinek belső alapterülete, vagyis a burkolt falsíkoktól mért összes belső terület. Forgalmi értékeléskor alkalmazandó.

Műszaki átadás-átvétel: olyan kitételeket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a bérbe vett ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely műszaki állapota minden tekintetben megfelelő, kizárólag akkor szabad aláírni, ha valóban meg is győződtünk erről a körülményről. Számos esetben – éppen az ilyen jellegű jogviták kiküszöbölése céljából – a bérleti szerződés mellékleteként úgynevezett átadás-átvételi vagy műszaki jegyzőkönyvet készítenek a felek.

Óvadék/kaució: az óvadék, köznapi szóhasználatban kaució a gyakorlatban nem egyéb, mint meghatározott számú hónapra, ipari ingatlanok, telephelyek, raktárak, csarnokok, műhelyek esetén 2-3 hónapra eső bérleti díjnak megfelelő összeg biztosítékul történő átadása az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely üzemeltetőjének abból a célból, hogy az a szerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén követelését ezen összeg terhére közvetlenül kielégíthesse. Az óvadék, kaució összegét az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely üzemeltetők általában a havonta fizetendő bérleti díj mértékéhez szabják, az óvadékadás előrefizetésnek mégsem tekinthető, az a bérleti díjfizetési kötelezettséget nem érinti. A kaució csupán egy biztosíték az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely tulajdonosa, üzemeltetője számára, annak csökkentésére, önkényes elköltésére tehát mód nincs. Gyakorlatban az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely bérlője ragaszkodhat ahhoz, hogy az óvadék címén átadott összeget az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely üzemeltetője kamatozó számlán helyezze el a bérlet teljes időtartamára, és abból csupán meghatározott esetekben keressen kielégítést. Az óvadék, a bérleti szerződés megszűnésekor visszajár.
Az óvadék alapja egyes ipari ingatlanok esetében a havi bérleti díj, más ipari ingatlanoknál a havi bérleti díj + az üzemeltetési költség.

Portfólió: általános értelemben: befektetések kosara (választéka).

Szintterületi mutató: a szintterületi mutató határozza meg, hogy egy adott telken mennyi m2 épület hozható létre. Ez az egyik legfontosabb mérőszám fejlesztési területek esetén. A terepszint alatti terület nem számít bele!

Székhely/telephely bejelentés: amennyiben megköttetik a bérleti szerződés, az ipari ingatlan illetve a bérlő között, az ipari ingatlan tulajdonosa hozzájárulását adja, hogy az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely bérlője az ipari ingatlant székhelyként vagy telephelyként bejelentse.

Telek: olyan földterület, amelyet önálló helyrajzi számmal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, így nagysága, határai és egyéb adatai ismertek.

Telekkihasználtsági arány: bruttó összterület és a telek területének százalékos aránya.

Tűzvédelem, tűzvédelmi kategóriák: a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az építményeket, műtárgyakat, az építményeket, ipari ingatlanokat tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.

•    A-Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes
•    B-Tűz- és robbanásveszélyes
•    C-Tűzveszélyes
•    D-Mérsékelten tűzveszélyes
•    E-Nem tűzveszélyes

Üzemeltetési díj: az üzemeltetési díjban foglalt szolgáltatások, költségek ipari ingatlanonként változnak. Általánosságban tartalmazza az ipari ingatlan üzemeltetésére fordított eszközök és munkaerő költségeit, a takarítással, őrzéssel, karbantartással kapcsolatos kiadásokat, a szemétdíjat. Emellett, legtöbbször magába foglalja az ipari ingatlan biztosítási díját, az ingatlanadót. A leírtak alapján a bérlő tulajdonában lévő tárgyakra és berendezésekre önálló vagyonbiztosítás megkötése szükséges. Az ipari ingatlanok havi nettó üzemeltetési díja 0,5-2 EUR/nm között változik raktárakra vetítve.

Vagyonérték: a vagyonértékelés a vagyontárgyak értékének megállapítására vonatkozó tevékenység. A vagyonérték becslés eredménye, a jövőben várható, eladási (vételi, apport, stb.) ár előrejelzése.

Vagyonértékű jog: bizonyos, például az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok a piacon megjelenhetnek, gazdát cserélhetnek, ár- és értékviszonyai alakulnak ki. Ilyen lehet az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jog a bérleti jog, a kezelői jog.

Vámkezelés: sok, ipari ingatlant, telephelyet üzemeltető cég nyújt komplex vámkezelési szolgáltatást, így a vámolással kapcsolatos adminisztrációs munkákat átveszik az importáló cégtől, az alábbiak szerint:

•    VPID vámregisztrációs szám helyi ügyintézése
•    Export / import vámügyintézés

•    EV adatlap és pótlap kitöltés
•    Adatok elektronikus adathordozóra rögzítés
•    CMR fuvarlevél kitöltés
•    TIR Carnet kitöltés, és elektronikus árubejelentés
•    Árutovábbítás elektronikus árubejelentéssel
•    Vámkalkuláció , vámértékbevallás készítése
•    EUR 1 szállítási bizonyítvány kitöltése
•    Határozat kezelés
•    Közreműködés áruvizsgálatnál
•    Vámeléállítás, vámképviselet
•    Elektronikus áruérkeztetés, indítás
•    Exportvisszatérítéshez kapcsolódó okmányolás
•    Közvám- és áfaraktári okmányolás, tárolás

•    OTP Vámpénztári szolgáltatás
•    Exportvisszatérítéses ügyletek engedélyeztetése, nyilvántartása
•    Tevékenységi engedély kérelmek összeállítása, engedélyeztetése
•    Vámeljárásokhoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése, elszámolások, visszatérítési kérelmek összeállítása, képviselete
•    Vámügyi szaktanácsadás
•    Utólagos intézkedésekhez beadványok összeállítása, vámügyi képviselete.